Körömvirágkenőcs

marigold flowers close upBeválik nehezen gyógyuló sebek, bőrgyulladás, fagyási sérülések, zúzódások, rándulások, kelések, kiütések kezelésében.

A körömvirágkenőcsöt már XVI. század óta használják általános házi gyógyszerként. A kenőcs gyógyhatása a körömvirág illóolajainak és számos más, a bőr gyógyulását segítő összetevőjének köszönhető. A körömvirágkenőcs hatásos bőrgyulladás, nehezen gyógyuló sebek, fagyásos és könnyebb égési sérülések esetén.

Tökéletesen beválik pelenkakiütés, felfekvéses sebek, kisebesedett szájzugok kezelésében. Hatásos ekcémára és visszerekre is. Tisztít, összehúz, serkenti a vérkeringést, valamint segíti a szövet sarjadását a sebgyógyulás ideje alatt.

Kész termékként is kapható, de házilag is elkészíthetjük. Mindkét kenőcsöt azonos módon kell alkalmazni: vigyünk fel egy vékony réteget napközben többször a megfelelő helyre.

ELKÉSZÍTHETJÜK HÁZILAG  

20 g körömvirágszirmot törjünk össze mozsárban, adjunk hozzá 20 ml növényi olajat (pl. olívaolajat). A keveréket kissé melegítsük fel, és tegyük félre 12 órára, hogy összeálljon. A gyógyhatású összetevők ezalatt eloszlanak az olajban. Szűrjük le, adjunk hozzá 4 g kakaóvajat meg 4 g méhviaszt, majd olvasszuk fel, és jól keverjük össze. Ha a kenőcsöt a hűtőszekrényben tartjuk, hat hónapig felhasználható.

 GYÓGYÍTÓ HATÁS:

A körömvirágkenőcs elpusztítja a sebekben lévő kórokozókat, így segíti a gyógyulási folyamatot. Serkenti az új bőrszövet képződését, és segíti a vérellátást. A kenőcs ezáltal véd a gyulladások ellen, és gyorsítja a sebgyógyulást.

Gyógyhatású összetevők: A körömvirágkenőcs illóolajokat, természetes színezéket, pl. karotinoidokat, flavonoidokat, szaponinokat, enzimeket és néhány szerves savat tartalmaz, valamint alapvető összetevőket is, amelyek a gyártástól függően változhatnak.

Kész termékek – A gyógyszerésztől olyan terméket kérjünk, amelyet a homeopátia elvei alapján készítettek. Így biztosak lehetünk abban, hogy a kenőcs nem tartalmaz tartósítószert, és minőségi alapanyagokból készült. Egyes boltokban már árulnak homeopátiás körömvirágkenőcsöt.

Kisebesedett szájzugokra – A körömvirágkenőcs nemcsak a sebeket gyógyítja, hanem megszünteti a kellemetlen feszítő érzést is a bőr sebes részein. Csökkenti a kisebesedett szájzugok herpeszvírus okozta fájdalmát.

ÉRDEMES TUDNIHogy mindig legyen kéznél friss körömvirágkenőcs, fagyasszunk le kis adagokban körömvirágkivonatot (méhviasz és kakaóvaj nélkül), vagy akár a kész kenőcsöt is kis jégkockakészítő zacskóban, amelyből igény szerint vehetünk elő egy-egy kockát. A fagyasztott illóolajok több mint egy évig megőrzik minőségüket.

ALKALMAZÁS

Visszérre – A körömvirágkenőcs összetevői szabályozzák az anyagcsere-folyamatokat és segítik a vérkeringést. Figyelem: A kenőcsöt ne dörzsöljük be, és csak vékony rétegben vigyük fel.
Felfekvésre – A felfekvéses sebek a hosszan tartó ágyban fekvés következményei, általában a sarok, a könyök, a kulcscsont és a farokcsont környékén képződnek. A sebes helyeket naponta többször kenjük be körömvirágkenőccsel. Takarjuk be gézzel, vagy tegyünk rá tapaszt.
Körömágygyulladásra – A körömvirágkenőcs antibakteriális hatású. Gyógyítja a körömágygyulladást is. Naponta többször kenjük be az érintatt területet.

Sebgyógyulás

A körömvirágkenőcs segít, ha:

  • a sebet már új szövet fedi, és enyhén rózsaszínes a széle
  • a seb felülete gyulladt, nehezen gyógyul
  • a seb szennyezett, és fennáll a veszély, hogy gennyezni kezd
  • a bőr egyes részei repedeznek, kiszáradnak és érzékenyek
  • a bőrt gomba támadja meg, pl. a lábujjak között.

A körömvirágról még bővebben olvashatsz, és recepteket is találhatsz, ha feliratkozól a Timcsi Gyógynövénykert hírlevelére, mert ajándékba megkaphatod

“A 10 leghasznosabb gyógynövény” e-könyvemet ajándékba, ebbe részletesebben is foglalkozom többek között a körömvirággal is!

Gyógynövény borogatások

Hatásos láz, fülgyulladás, torokfájás, hörghurut esetén; ajánlott az általános egészségi állapot javításához és az immunrendszer erősítéséhez.

A borogatás az egyik legegyszerűbb természetes gyógymód, amelyet a legkülönfélébb panaszok kezelése és az immunrendszer erősítése céljából önállóan is végezhetünk. Nagyon hatásos a legyengülést okozó betegségek, továbbá torokgyulladás, hörghurut esetén, de segíthet a húgyhólyag fertőzéses megbetegedésének kezelésében is. borogatásokat reumás panaszok enyhítésére szintén alkalmazhatunk.

A híres természetgyógyász, Sebastian Kneipp (1821-1897) gyógynövényekkel pl. mustármaggal, káposztával, hagymával és citrommal készített hideg és meleg borogatást.
A gyógynövényes borogatásokban számos növényt lehet felhasználni, melyek hatóanyagai a hideg és a meleg gyógyhatását erősítik. A citromfű friss levelei gyorsítják a sebes bőr regenerálódását, a bojtorján bőrkiütés ellen hatásos. A kutyabenge kérgének kivonata enyhülést hoz rühösség esetén, a csalánforrázat segít a pattanások és más bőrgyulladások kezelésében.

 ERRE KELL ÜGYELNI

  • Mielőtt a borogatást a bőrünkre tesszük, győződjünk meg arról, hogy megfelelő hőmérsékletű-e. Érintsük egy pillanatra a csuklónk belső részéhez.
  • A magas vérnyomású, szívelégtelenségben szenvedő és asztmás betegek a kezelés előtt konzultájanak az orvosukkal.
  • A mustárolaj, illetve a mustármag irritálhatja az érzékeny bőrt (kipirosodhat, hólyagok jelenhetnek meg rajta), ezeket az anyagokat ne alkalmazzuk közvetlenül a bőrön.

 

Terápia: Első rétegként tegyünk az érintett felületre egy megnedvesített vászonkendőt, amit hígított tinktúrában, forrázatban vagy frissen préselt gyümölcs-/zöldséglében merítünk meg, és tegyük rá a gyógynövényeket. Tekerjük be több réteggel (vászonkendő, puha gyapjúszövet). A kezelés 20-30 percig tartson. Napközben többször ismételjük meg.

Hatás – A kezelés során keletkező meleg felszabadítja a gyógynövények illóolajait, így fejthetik ki gyógyhatásukat. A gyógynövény kiválasztása a panasztól függ: a vöröshagyma és a kakukkfű felszaggatja a hörgőváladékot, és megkönnyíti felköhögését. A reumás panaszokat rozmaring, mezei virágok vagy réti kakukktorma enyhíti. A rozmaring ellazítja a görcsös izmokat. Az őrölt mustármag javítja a vérellátást, elpusztítja a baktériumokat és enyhíti a gyulladást. Az orbáncfű és az árnika izomhúzódás és izomszakadás, a reszelt torma és a mocsári molyűző végtag- és ízületi fájdalmak esetén ajánlott. A kamilla, a cickarak és a menta hasfájás ellen hatásos.

 ÉRDEMES TUDNI

Az árnikás borogatás segít rándulás és zúzódás esetén. Hígítsunk fel 1 rész árnikatinktúrát (gyógyszertárban kapható) 10 rész hideg vízzel. Nedvesítsünk meg a folyadékban egy kendőt, és készítsünk vele borogatást.

ALKALMAZÁS

Torokborogatás
Elsősorban mandula-, torok- és gégegyulladás esetén szokták alkalamzni. Egy vékonyra hajtogatott kendőt nedvesítsünk meg a megfelelő gyógynövényekből készült főzetben vagy forrázatban, vagy forrázatban, vagy tegyünk rá őrölt gyógynövényeket (pl. mustármagot), hajtsuk félbe a kendőt, és tekerjük be vele a nyakunkat.

Mellkasborogatás
A hűs, nedves mellkasborogatás – pl. kakukkfű forrázattal készítve – hörghurut és asztmás panaszok esetén felszaggatja a hörgőváladékot és csillapítja a köhögést.

Fülborogatás
A fülgyulladást enyhíti a feldarabolt vöröshagymával késült borogatás. Ezt gézhengerbe csavarva kell a fülbe
dugaszolni, hogy az illóolajok kifejthessék hatásukat, és egy sállal rögzíthetjük.

AZ EGÉSZ TEST BOROGATÁSA

Harmóniát és egyensúlyt teremt
Ez a fajta borogatás aktivizálja az öngyógyító erőket és erősíti az immunrendszert. Harmóniát teremt a testben és a gondolkodásban, valamint lelki egyensúlyt ad. Egy nagyobb lepedő és két gyapjútakaró kell hozzá. A kezelésnél szükségünk lesz egy ismerősünk segítségére. Egy nyugágyra vagy napozóágyra terítsük le az egyik gyapjútakarót.

A lepedőt merítsük meg hideg vízben, ami néhány csepp levendula- vagy rózsaolajat tartalmaz. A nedves lepedővel csavartassuk be magunkat úgy, hogy befedje a lábfejünket és a nyakunkat is. Fontos, hogy a takaró a nyaknál és a lábfejnél szorosan záródjon. Így pihenjünk 40-45 percet. A hideg borogatás kezdetben kissé kelelmetlen, de kis idő elteltével megérezzük, hogy a testünkben szétárad a megnyugtató melegség. Az illóolajok a test melegétől párologva fejtik ki jótékony hatásukat.
A gyógyfüves borogatások az egész test számára hasznosak, és igénybe vehetjük őket akár kozmetikai szalonokban is.

Mit tudhatunk a mézről?

mez-viragpor-körömvirag

A fiatal méhész többféle mézet is készít, emellett az egyre elterjedtebb apiterápia (mézzel történő gyógyítás) szakértője. Rendszeresen ír cikkeket szakújságba a bio módszerekkel történő kártevő mentesítésről (ezüstkolloid és illóolajok), így bár mézei a hivatalos bio minősítéssel nem rendelkeznek, minden kedves vásárlónk nyugodt lehet, hogy a termék teljesen vegyszermentes.

Amire figyeljünk! A mézben található proteinek, enzimek és vitaminok nagy része 40oC felett elvész! Ezért érdemes várnunk, amíg a teánk picit kihűl és csak utána ízesítsük mézzel!

Méhész partnerünk válasza a “Miért kristályosodik a méz?”kérdésre:

A méz ikrásodásáról sokan azt gondolják, hogy az a méhész turpisságának a következménye, talán kristálycukrot keverhetett a mézbe. Ha jobban belegondolnak a háziasszonyok, akkor maguktól is rájönnek arra, hogy a méz kristályosodásának más lehet az oka, mert ha az előbbi dologtól kristályosodna meg a méz, akkor a befőttek levének is meg kellene kristályosodni, mert azt kristálycukor feloldásával készítik.

A mézben található két legfontosabb cukor a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz). Répacukrot (kristálycukrot) nem tartalmaz a virág nektárja. Minél nagyobb a szőlőcukor aránya, annál gyorsabban ikrásodik a méz. A méz ikrásodása természetes folyamat, mely fizikai változások egymásutánja következtében történik, a kémiai tulajdonságait (vitamin tartalom, ásványi anyag tartalom..) nem változtatja meg. A méz a leggyorsabban 15°C-os hőmérsékleten sűrűsödik be. A skandináv államokban például jobban kedvelik ezt, mivel könnyebben kezelhető, nem folynak annyira.

Fontos tudnunk, hogy a bolti mézek túlnyomó része hőkezelt, így viszont enzimtartalmuk töredéke a termelői méznek, így hát gyógyhatásuk is igen csekély.
Szeretnénk, ha a méhektől elvett mézet minél kevesebb emberi beavatkozás érné, hogy megőrizhesse természetes állapotát. Ezért a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten szűrünk, ami alig magasabb a kaptárban előfordulónál. Az alacsony hőmérsékleten szűrés viszont nem biztosítja a szőlőcukor részecskék alapos felolvasztását, és az ikrásodásra hajlamosabb fajták 1-2 hét alatt elkezdenek felhősödni, sűrűsödni, krémessé, majd keménnyé alakulni.

Több mézfajta kristályosodik szinte a pergetés után azonnal. A gyorsan ikrásodó fajták közé tartozik pl. a repce-, mustár-, napraforgó-, pitypang-, hárs-, gyümölcs- és a borostyánméz, míg lassúakhoz az akác-, vaddohány (selyemfű)-, somkóró-, bükköny-, és édesharmat mézek. Kipergetés után a repce és a napraforgó méze akár 2 hét alatt is besűrűsödhet.

Az akácvirágnak nagyon különleges nektárja van! Itt a sűrűsödés csak 2-3 év után fog megtörténni, de minél sűrűbb az akácméz annál gyorsabb ez a folyamat. Amikor az akácméz ikrásodik 1 tél alatt akkor a méhek rájártak más virágra is! Az akáccal egy időben nyílhat a Pilisben a málna is és ha csak 1-2 méhecske kalandozott ezen a virágon, nektár és pollenszerzés reményében akkor ez fehér sűrűsödést idéz elő a méz alján. (A fehér sűrűsödés a málna).

Ha valakinek nem szimpatikus az ikrás állapot, akkor ezen nagyon könnyen változtathat. Egy tálat megtölt vízzel, majd az aljára rak egy kis fadarabot és erre helyezi a mézes üveget. A vizet elkezdi melegíteni a gázon, figyelve hogy ne legyen forró, s a mézünk újra folyós lesz több hétig, de ilyenkor veszít a gyógyhatásából!

Fentiek ismeretében kijelenthetem, hogy az a hiedelem, miszerint a méz kristályosodását a méhész idézi elő azzal, hogy méheit kristálycukorral eteti, melyet azok „beleépítenek” az édes masszába helytelen, s téves.

A méz bekristályosodása elkerülése érdekében azt szoktam ajánlani a vevőimnek, hogy lehetőleg nagy kanállal fogyasszák a mézet 🙂

ÉRDEKESSÉGEK MÉG A MÉZRŐL:

A MÉZ TÖRTÉNETE

Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves Spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.

Bizonyíték van rá, hogy az ókori egyiptomiak ételnek és orvosságnak is használták. A piramisokban mézes sütemények receptjeit fedezték fel, és a méhek kultikus tiszteletére utalnak a méhkast ábrázoló vésetek is, obeliszkek, sírkövek falán. A legérdekesebb leletek azonban a méhek életéből vett képeket őrző, 2-3000 éves papirusztekercsek.
A görög mitológia is sok, mézhez kötődő utalást tartalmaz: a mézfogyasztás titkairól, isteni eredetű előnyeiről. Már a legkézenfekvőbb forrásban, Homérosz Iliászában és az Odüsszeiában is többször említésre kerülnek a mézfogyasztás isteneknek tulajdonítható előnyei. Pithagorasz úgy tartotta, hogy a méz szüli a gondolatokat, sőt, a megszületett ideákat kristálytisztán szűri, ezért tanítványaival mézen és kenyéren élt. Hippokratész, az orvoslás atyja, pedig forró mézes tejet írt elő légutak megbetegedéseire. A módszert még ma is alkalmazzák. Ovidius a mézet a tudás forrásaként, és szerelemfokozó szerként említi. Emlegették szerelmi bájitalként, csak úgy, mint az örök fiatalság elixírjeként. Beláthatatlan idő óta minden népnél afrodiziákum és serkentőszer hírében áll.

A távol-keleti hagyomány szerint, nászéjszakára mézzel kenték be az ara kebleit és szeméremajkait, és mire a vőlegény letisztogatta, a gyönyör kapujába jutottak mindketten, az együttlét biztosan édesre sikeredett.
Végül a magyar vonatkozások: egy utazó szerint Attila mézes borral kínálta vendégeit, valamivel később, pedig nem a méz, hanem a méhek kaptak fontos szerepet egy nagy győzelemben. Bár nincs a történelemkönyvekben, de úgy tartják, hogy a nándorfehérvári csatában a védők méhkasok tucatjait dobálták a török ostromlók nyakába, rögtön a szurok bevetése után. 1289-ben a németújváriak is méhekkel védekeztek a várat támadó I. Albert osztrák herceg ellen.

Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nemcsak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.
A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.
Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban. Az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme. Millió évekkel ezelőtt őseink ádáz harcot vívtak a méhekkel, mert a létfenntartásuk ösztönétől hajtva rájöttek, hogy a méhek szorgalmas munkájuk eredménye, a faodúban talált lép és a belőle csurgó aranysárga méz mennyire jó nekik, ezért azt elvették tőlük. Így alakult ki ez az elfoglaltság, melynek eredményeként az ember fel is használta az első méhészeti termékeket: a mézet és a viaszt. Tehát így kezdődhetett a primitív méhészkedés, hogy az első „méhész” csak úgy juthatott a méhek által termelt édességhez és a viaszhoz – s azok gyógyhatásához elfogyasztásukkal -, hogy leölte a méheket. Mi sem természetesebb, hogy a mézzel és méhkenyérrel együtt megette az álcákat, a lépekben lévő fiasítást, és a viaszt is.

Sokkal későbben, az ésszerű méhészkedéssel egyidejűleg kezdte az ember méhész-származékaikra szétválasztva a többi méhészeti termékeket hasznosítani, és pedig mint a méz, viasz, propolisz, virágpor, méhkenyér, méhméreg, méhpempő, ezek a termékek különböző keverésének megfelelően, megkülönböztetett készítmények formájában.
Az új házasok lakásának küszöbére mézet csöpögtettek, hogy gazdag és édes legyen életük.
A Vatikánban őrzött kódex, amelybe Acipius receptjeit feljegyezték, tanúskodik arról, hogy a méz a leggazdagabbak konyhájában is szinte valamennyi étel meghatározó alkotó anyaga volt. A dulcia domestica – házi édesség – nevet viselő finomság is úgy készült, hogy a kimagozott, érett datolyát dióbéllel, illatos fenyőmaggal keverték össze, majd mézben megfőzték. A kor ízlése nem csak az édességek elkészítésénél használta és fogadta el a mézet, de az igényes húsétel sem nélkülözhette azt.

A méz összetétele:

70 féle gyógyhatással bír

18 aminósav ( Taurin, Arginin, Cisztin, Timin, Karnitin,…)
22 ásványi anyag (Vas, Mangán, réz, Kálium, Kálcium, Zink, Silícium, Foszfor, Jód, Alumínium, Nikkel, Lítium, Titán, Ozmium, Bór, …)
Szőlőcukor (glükóz), Gyümölcscukor (fruktóz)
Vitaminok B1 (tiamin), B2 (ribofalvin), B6 (piridixon), PP (nikotinsav), B11 (folsav), B5 (pantoténsav)
Enzimek (kataláz, peroxidáz, redukáz, glükozoxidáz, invertáz, amiláz..)
flavonoidok ( 6 flavonol, 4 flavonol, pinocembrin,)

A méz gyógyhatása:

Rendszeres fogyasztásával az alábbi betegségek előzhetők meg:

  • Szívbetegség
  • Keringési zavarok
  • Máj- epe- vesepanaszok
  • Gyomor- nyombélhurut
  • Gyulladásos megbetegedések
  • Szerzett cukorbetegség
  • Endorkin mirigybántalmak
  • Nőgyógyászati panaszok
  • Stressz
  • Álmatlanság
  • Sugárártalmak csökkentése (rádiótelefon, káros földsugárzás, elektromos vezetékek..)
  • Influenza, láz
  • Csontritkulás
  • Vérképzési problémák
  • Fizikai- lelki állóképesség növekszik
  • Vitaminhiányos állapotok
  • Húgyúti panaszok
  • Izomgörcsök
  • Pollenallergia
  • Érelmeszesedés
  • Igazi vagy hamis méz?
  • Tévhit, hogy a tiszta, folyékony mézek a jó mézek. Minden méz lehet jó, attól függetlenül, hogy milyen a cukortartalma, kikristályosodik, vagy folyékony marad. A kristályossága inkább attól függ, milyen növényből gyűjtötték.

Például a repceméz nagyon kristályos szerkezetű, míg a hazánkban kedvelt akácméz folyékony, nem kristályosodik ki. Sőt a hamis virágmézek nem kristályosodnak. Az akácméz alján is jelenhetnek meg idővel kristályszemek ami nem a hamisságát mutatja hanem azt hogy a méhek más virágot is meglátogattak akácvirágzás idelye alatt. A hamis méz színtelen és íztelen, s fogyasztása után kellemetlen, furcsa íz marad a szájban A méz nagyüzemi palackozás során veszíthet biológiai értékéből, ezért legjobb ha termelői mézet vásárolunk.

Mit tudunk a mézről?

Tudtad-e,

  • hogy a virágméz a növények nektárjából a méhek gyűjtő, átalakító és sűrítő tevékenysége révén alakul ki?
  • hogy a méhek átalakító tevékenységükhöz használt enzim hatására a mézben baktérium-ellenes anyag keletkezik?
  • hogy a friss, nyers mézben található hidrogénperoxid a fogszuvasodás kórokozója ellen is hatásos?
  • hogy amíg a mézet vízzel fel nem hígítják erjedésnek sem indulhat? Ezért szükséges a mézbor és a mézecet készítéséhez hígítani a mézet.
  • hogy a nektárban található gyümölcs- és szőlő-cukor arányától függ a méz kikristályosodásának az ideje. Amelyik mézben valamivel több a gyümölcscukor az lassabban, amelyik kicsivel több szőlőcukrot tartalmaz, az gyorsabban ikrásodik.
  • hogy a kristályosodó méznek a kémiai tulajdonságai semmit sem változnak? A halmazállapot változása csupán fizikai jelenség.
  • hogy az ikrás méz apró szemcsézettségével jobban tisztítja a garatot és a torkot, mint a folyékony? Fertőtlenítő hatása mellett fizikailag is tisztít.
  • hogy a kristályos méz bármikor ismét folyékonnyá tehető? Vízfürdőben addig tartjuk a kristályos mézet legfeljebb 45 C°-on, amíg teljesen meg nem olvad.
  • hogy a folyékony mézet hígítatlanul eredményesen használhatjuk nagyobb felületű (horzsolt, zúzott) sebek gyógyítására? A mézzel beborított felületet nem kell bekötözni!
  • hogy a mézet hígítva a szem felszínes gyulladásaira, sérüléseire hatékonyan alkalmazhatjuk? A langyos mézoldattal átitatott steril vattatampont tartósan a szemen kell tartani.
  • hogy a méz cukrai támogatják a májat abban, hogy ellássa sokoldalú szerepét? Főleg a méregtelenítési munkájában, a kimerülőben lévő májat segíti.
  • hogy egyes mézfajták a szervezet vízháztartását is befolyásolják? A méz a felesleges vizet kihajtja, mai egészséges fogyáshoz vezet
  • hogy a méz egyes cukor-összetevői gyorsan és átalakulás nélkül felszívódnak? Ezért a méz az izomfáradtságot hamar megszünteti, ugyanezért a terhességi vészes hányásban szenvedő nők is fogyaszthatják.
  • hogy a méz enyhe hashajtó hatású? Rendszeresen fagyasztható a méz erre a célra is. Használata miatt nem kell félni a szervezeti megszokástól. Mindig hatásos mard.
  • hogy a méz jó nyugtató és altató? Segíti az ébrenlétből az alvó állapotba való áthajlást. A mézzel szemben nem alakul ki olyan függőség, mint a szintetikus altatók esetében.