Kerti kakukkfű

Thymus vulgaris

Törzs: Zárvatermők (Magniliophyta)

Osztály: Kétszikűek ( Magnoliopsida)

Rend: Árvacsalán-virágúak (Lamiales)

Nemzetség: Thymus

Faj: T. vulgaris

Népies neve: balzsamfű, démutka, kakucskafű, thimián, tömjénfű, vadkakukkfű, vadcsombor, mezei kakukkfű

A kerti kakukkfű alul fásodó szárú, aromás illatú növény, a földön kúszó, vagy felálló hajtással. Levelei kicsik, nyelesek, tojásdadok, lent pillásan szőrözöttek. A virágos szárak élei pillásak, rajtuk hosszúkás fejecskeszerű virágzatok. A párta ibolyás-rózsaszín, 3-6 mm-es.

A kakukkfű őshazája a Földközi-tenger térségének sziklás lejtői és örökzöld cserjései, ahol már közel 4000 éve használatos gyógy-és fűszernövény. Időszámításunk előtt 2000-ből származó ékírásos szövegekből tudunk arról, hogy a suméroknál a mai Irak területén a kapor és koriander ültetvények mellett kakukkfüvet is termesztettek. Európában a XI. században Benedek-rendi szerzetesek terjesztették el.

Az ajakosok családjába tartozó kerti kakukkfű félcserje, a mediterrán területeken őshonos. Az ókorban parfümként használták. A rómaiak csatába menet kakukkfüves vízben fürödtek. De fűszerként is használták (Apicius szakácskönyve). Neve füstöt illetve parfümöt jelent. Más elképzelések szerint az óegyiptomi tham szóból ered a név, amely eredetileg egy teljesen más növényt jelölt. Ezt a múmiák balzsamozására használták. A középkorban a bátorság jelképe volt. A keresztes lovagok ruhájukba rejtve hordták magukkal. Őshazája a Földközi-tenger térségének sziklás legelői. A legenda szerint a kakukkfű más illatos füvekkel együtt Szűz Mária ágyául szolgált. Valószínűleg ezért nevezik az „anyaság virágának”. Az ősi gyógynövénytan szerint a kakukkfű a trójai Heléné könnyéből született.

Fajtái: citromillatú (halványlila virág/aranysárga levél), fénylő kakukkfű, kerti kakukkfű (lila virág), keskenylevelű kakukkfű, törpe kakukkfű, vadkakukkfű.

Hatóanyagai:

  • timol- és karvakrol tartalmú illóolaj
  • cseranyagok (5-7 %)
  • triterpének
  • flavonoidok
  • sók
  • illóolaj (0,2-0,5 %)
  • borneol
  • aszkorbinsav
  • B1 vitamin
  • B2 vitamin
  • béta-karotin

A kakukkfű felhasználható részei:

virágos, leveles, lágy hajtások, a fás részek nélkül

A kakukkfű alkalmazásának módjai:

  • tea
  • gargarizáló folyadék
  • fürdő
  • lábfürdő
  • fűszer
  • kakukkfüves olaj
  • aromaterápia (illóolaj)
  • gyógynövénypárna
  • tinktúra
  • méz

Tea: élénkítő hatása miatt fogyasztható reggeli frissítő italként. Leggyakrabban légzőszervi panaszok esetén alkalmazzák: kitűnő köhögéscsillapító és köptető, oldja az asztmások hörgőgörcsét. Dohányosok reggeli köhögését könnyíti, leszokás után segít a köhögés megszüntetésében és a tüdő tisztításában. Csökkenti az étvágytalanságot, serkenti az emésztést, a népi gyógyászat gyomor és bélműködési zavarok esetén is alkalmazza. Vese- és hólyagfertőtlenítő hatása is van. Elkészítése: 1-2 teáskanálnyi szárított kakukkfüvet 2 dl forrásban lévő vízzel leöntünk, 15 percig lefedve állni hagyjuk, majd leszűrjük és kortyonként fogyasztjuk.
Gargarizálás: A kakukkfű teája – gyulladás csökkentő hatása miatt – hatékony szájnyálkahártya gyulladás és torokfájás esetén. A gargarizálás után a kakukkfű teáját ne nyelje le, hanem köpje ki! Az ajánlott gargarizálási szám: 10-15.
Fürdő: Lázzal járó felső légúti hurutnál a tea fogyasztása mellett igen hatékony alkalmazási mód. Elkészítése: 100 gramm szárított kakukkfüvet 1 liter forrásban lévő vízhez adunk, 15 percig lefedve állni hagyjuk, majd leszűrjük, és a fürdővízhez adjuk.
Lábfürdő: Hosszantartó állva végzett munka vagy gyaloglás után frissíti, nyugtatja a fáradt, fájó izmokat, enyhíti az izomgörcsöt. Elkészítése: 30 gramm szárított kakukkfüvet 1 liter forrásban lévő vízhez adunk, 15 percig lefedve állni hagyjuk, majd leszűrjük és a lábfürdő vizébe öntjük. A lábakat 10-15 percig áztatjuk a gyógynövényes fürdőben.
Fűszer: A kakukkfűnek nemcsak csodálatos gyógyító ereje van, hanem a konyha számára is nélkülözhetetlen fűszer. A vadhúsokat el sem lehet kakukkfű nélkül készíteni, mert az adja meg az igazi aromáját az ételnek. Használhatjuk még különböző sültekhez, grillhúsokhoz. Minden nehezen emészthető ételt fűszerezhetünk vele.
Kakukkfű olaj: bénulás, szélütés, szklerózis multiplex, izomsorvadás, reuma, tüdőgyulladás, a légzőszervek megbetegedéseinek gyógyítására.

Déli napsütésben szedett virágzattal lazán megtöltünk egy üveget, és hidegen préselt olívaolajjal felöntjük, úgy hogy az olaj kétujjnyi vastagon ellepje. Két hétig napon vagy meleg kályha közelében állni hagyjuk. Utána leszűrjük, és fényvédő üvegbe töltjük, jól lezárjuk és hűvös, sötét helyen tároljuk. Külsőleg bedörzsöljük a fájdalmas izmokba. Belsőleg napi 2×1 mokkáskanálnyi fogyasztása javallt étkezések alatt.

Aromaterápia: A gyógyszertárakban illetve bioboltokban beszerezhető kakukkfű illóolajat otthon párologtathatjuk, meleg fürdővízhez csepegtetjük (5-7 csepp), azonban ha irritálja, a bőrét a használatát fel kell függeszteni, inhalálhatunk akár más illóolajokkal együtt is.

Figyelem: magas vérnyomásban szenvedőknek kimondottan nem ajánlott, mivel a kakukkfű serkenti a vérkeringést és emeli a vérnyomást. Viszont az alacsony vérnyomásban szenvedőknek kimondottan ajánlott.
Gyógynövénypárna: A szárított kakukkfüvet kisebb párnahuzatba töltjük. A növény nyugtató hatása miatt a gyógynövénypárnát éjszakára a fejünk mellé érdemes tenni, mint egy 20-30 cm-re. Segítség lehet depresszióban szenvedőknek és idegkimerültség esetén.
Kakukkfű-tinktúra: A növény alkoholos-vizes oldatát kúraszerűen alkalmazzuk. Egy kúra 3 hét, utána érdemes 1 hét szünetet tartani és szükség esetén a kúra megismételhető. Belsőleg használjuk naponta 2×1 kávéskanálnyi étkezés után. Külsőleg izomsorvadásra bedörzsölő szerként használjuk, úgy hogy utána finom krémmel az adott területet bekenjük, mivel az alkohol szárítja a bőrt. Izomsorvadás esetén mindaddig érdemes a bedörzsölést folytatni, amíg látható eredménye nem lesz a kezelésnek.
Kakukkfűméz: Sötétbarna, fűszeres illatú különleges fajtaméz, amely elősegíti az emésztést, megszünteti a puffadást, fertőtleníti a gyomor- és bélflórát és enyhíti a felső légúti betegségek (megfázás) tünetei.

A kakukkfű élettani és gyógyhatásai:

  • Felső légúti betegségek:

a növény magas illóolaj tartalma révén – timol és karvakolt – széles körben alkalmazott különböző felső légúti megbetegedések esetén. Így megfázásokra, köhögésekre, torokfájásokra.
baktérium- és vírusölő hatása miatt sikerrel alkalmazható a különböző vírusos, influenzás megbetegedések kiegészítő kezelésére. Régebben a kakukkfüvet, mint természetes antibiotikumot használták.
a növénynek a fertőtlenítő tulajdonságán kívül nyálkaoldó és köptető hatása is van, így gyógyhatását pl. légcsőhurut esetében is elismeri a mai tudomány.
csillapítja a köhögést, görcsoldó hatású, így széles körben elfogadott növény a szamárköhögés kezelésében.
a népi gyógyászatban asztma, dohányosok idült hörghurutja, időskori tüdőtágulás, hörgőtágulás kezelésére használták és használják a kakukkfüvet.
a növény illóolajai serkentik az immunrendszer működését, úgy hogy fokozzák a fehérvérsejtek termelődését.
torok- és légcsőgyulladás esetén kiegészítő kezelésként is ajánlott a kakukkfű tea vagy tinktúra alkalmazása.
szájüregi fertőzések és gyulladások esetén kakukkfű teával öblögessük szánkat.

  • Emésztőrendszer:

a kakukkfű kitűnő étvágygerjesztő, ezért a tervezett étkezések előtt fél órával kortyolgassunk el 1 csészényi teát, vagy csepegtessünk 1 mokkáskanálnyi tiktúrát tiszta vízbe, és igyuk meg.
görcsoldó hatása miatt oldja a gyomor- illetve bélgörcsöket. Erősíti a gyomrot, serkenti az emésztést.
gombaölő és féregűző hatása következtében kiválóan alkalmazható bélrendszerünk „karbantartására”.
vékony- és vastagbél gyulladás esetén – kiegészítő kezelésként – enyhíti a gyulladásos folyamatokat és az ezzel esetlegesen együtt járó fájdalmakat.

  • Egyéb alkalmazás:

izomsorvadás esetén a tinktúrát dörzsöljük be az izmokba (utána nemes kenőccsel kenjük be). A kakukkfű tinktúra serkenti a bedörzsölés hatására az izomzat jobb vérellátását és így az anyagcseréjét. Ahhoz, hogy sikereket érjünk el hosszabb távon kell alkalmazni.
a kakukkfű idegerősítő hatással bír, így alkalmazhatjuk idegkimerültség, szellemi tompultság és stressz esetén is.
külsőleg alkalmazva a kakukkfű teája segít az elfertőződött sebek gyógyításában, illetve vírusok okozta bőrbántalmaknál. Használható még fekélyek és kelések megszüntetésében.
fogínysorvadás esetén kakukkfű teával öblögessük a szájüregünket, így viszonylag hamar megáll a sorvadás. Naponta alkalmazzuk erre a problémára.
arc- és orrmelléküreg gyulladás esetén inhaláljunk kakukkfű illóolajat, ezáltal a gyulladás hamarosan lelohad.
a kakukkfű vérbőséget okoz a genitáliák környékén, ezért vágyserkentő növényként is használják. Az ajur-védikus gyógyászatban sikerrel alkalmazzák frigiditás és impotencia esetén is.
a növény természetes élénkítőszer, ezért ajánlott reggel, illetve hosszabb távú vezetés közben alkalmazni.
a kakukkfű vizelethajtó hatással is bír.

A kakukkfű, mint gyógynövény szinergistái (más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása:

  • Petrezselyem (Petroselinum hortense)
  • Babér ( Laurus nobilis L.)
  • Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis)
  • Kálmosgyökér (Acorus calamus radix)
  • Medvehagyma (Allium ursinum)

Figyelem: A kakukkfűnek, mint gyógynövénynek használata ellenjavallt magas vérnyomásban és szívelégtelenségben szenvedőknek. Illóolaját soha ne használjuk belsőleg! Terhes és szoptató anyáknak sem javallt a gyógynövény használata. Noha a népi gyógyászatban közvetlenül a szülés előtt alkalmazták a gyógynövényt, mint a szülés gyorsítására. A növényt ne adagoljuk túl, mert szédülést, fejfájást és hányingert is okozhat.

“Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó”
(Kányádi Sándor: Somvirággal, kakukkfűvel)

A kakukkfű gyógyászati alkalmazásáról kérdezze meg orvosát, a pontos diagnózis felállítása szakképzett orvos feladata!

Orvosi tüdőfű

A FELLÉLEGZÉS GYÓGYNÖVÉNYE!

Pulmonaria officinalis

Ország:
Növények (Plantae)
Törzs:
Zárvatermők (Magnoliphyta)
Csoport:
Valódi kétszíkűek (Eudicots)
Csoport:
Asterids
Csoport:
Euasterids I
Család:
Érdeslevelőek (Boraginaceae)
Nemzetség:
Pulmonaria
Faj:
P. officinalis

Népies nevei: pettyegetett tüdőfűnek, dongófűnek, farkasmájfű, tüdőgálna, patikás tüdőír, dongóvirág, emberképű fű

Az érdeslevelűek családjába tartozó, árnyas erdőkben, különösen bükkösökben és gyertyánosokban élő évelő növény, amely 10 – 30 cm magasra nő. Áprilistól júniusig virágzik, a virágok csövesek, előbb pirosak majd kék színűre változnak. A növény kifejlett tőleveleit gyűjtjük június-augusztus hónapokban.
Az orvosi tüdőfű 10-30 cm magas, évelő, érdesen szőrös. Levelein rendszerint fehér foltok láthatók, amelyek azonnal felismerhetővé teszik. A levelek hosszúkás, tojásdad alakúak, hegyesek, ép szélűek. A merev szőröktől érdes tapintásúak.
Virágai a szár csúcsán szétágazó virágzatban fejlődnek, jellemző, hogy kinyíláskor rózsaszínűek, s ha a porzói felrepedtek, a szirmok megkékülnek.

HATÓANYAGAI:

  • ásványi anyag (10-15%)
  • kovasavszármazékok
  • nyálkaanyagok
  • flavonidok (kempferol, kvercetin)
  • a flavonidok glikozidjai
  • cseranyag (4 %)
  • szaponinok
  • növényi cukrok
  • magas C-vitamin tartalom
  • allantoin

A növény legfontosabb hatóanyaga az allantoin nevű vegyület, amely nedvesítő és keratolitikus hatású, növeli az extracelluláris mátrix víztartalmát, gyorsítja az elhalt bőr külső rétegeinek lehámlását, simítja a bőrt, elősegíti a sejtosztódást és a sebgyógyulást valamint gyulladás gátló és bőrvédő hatású.

Felhasználható részei:

a tőlevél, (Pulmonariae folium)
ritkán a virágzó, föld feletti rész (Pulmonariae herba).

Alkalmazás módjai:

  • tea
  • tinktúra

Tea: Egy evőkanálnyi mennyiséget 5 percig kell főzni 2 dl vízben, majd leszűrni és lassan elkortyolgatni. Napi 2-3 csésze gyógytea elfogyasztásával már jelentős javulás érhető el. A tüdőfű tea különösen hasznos, mert tisztítja a káros szenvedély által károsított tüdőt.
Tinktúra: Azért fontos az alkoholos-vizes kivonat, mert a pirrolizidin alkaloid vízben alig, alkoholban pedig nagyon jól oldódik. Belsőleg: naponta, fő étkezés után 1×21 csepp, 1 dl vízben oldva.

A tüdőfű élettani és gyógyhatásai:

  • Tüdő- és felső légutak:

meghűléses eredetű légúti megbetegedéseiben, hörghurutban, mert nyálkatartalma révén az egyik leghatásosabb köhögéscsillapító
légzési nehézségek fellépésekor (nyomás, fájdalom csökkentésére)
mellhártyagyulladás kiegészítő kezelésére
tüdővérzés csillapítására (orvosi felügyelet mellett)
asztmatikus rohamok csillapítására
mellhártya és szívburok ödéma esetén
hörgők vértolulásakor (orvosi felügyelet mellett)
gége- és garathurut esetén oldja a hurutokat
kínzó rekedtség (akár dohányzás következtében kialakult)
torok sipoly és polip kiegészítő kezelésére
nyálkatömlő eldugulás és gyulladásakor
serkenti a légcsövekben lévő csillók működését
tüdő tuberkulózis (szigorú orvosi felügyelet mellett)
tüdőtágulás esetén
dohányosok légcsőbántalmaira
segít leszokni a dohányzásról
elmulasztja a reggeli köhögést
tüdődaganat kiegészítő kezelésére, csökkentheti a sejtburjánzást

További alkalmazás:

bélnyálkahártya-gyulladás esetén
gyomor és bélcsatorna gyulladása esetén
jótékony hatású öblögetőként is száj- és garatüreg gyulladásakor

A tüdőfű gyógynövény-szinergistái (más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása):

  • kakukkfű (Thymus vulgaris herba)
  • izlandi zuzmó (Cetraria islandica)
  • cickafarkfű (Achillea millefolium)
  • mezei zsurló (Equisetum arvanse)
  • lándzsás útifű (Plantago lanceolata)
  • orvosi ziliz (Althaea officinalis)
  • zsálya (Salvia officinalis)

Érdekesség:
Amióta a légúti megbetegedéseket penicillinnel kezeljük, a tüdőfű igazságtalanul mindinkább feledésbe merült, pedig a tüdőfű segítséget nyújt a légutak mindenfajta megbetegedésében. A régebben parasztok használták a tüdőfüvet a szarvasmarhák, lovak és a juhok meghűlése esetén is, úgy, hogy porított tüdőfüvet kevertek a takarmányba vagy az állatok ivóvizébe.
A tüdőfűnek nem csak a gyógyításban van szerepe. A tőlevélrózsa zsenge leveleit vegyes salátákhoz is felhasználhatjuk és főzelék vagy leves is készíthető belőle. Bizonyos vermutok ízesítésére is alkalmazza a szeszipar.

A tüdőfű gyógyászati alkalmazásáról kérdezze meg orvosát, a pontos diagnózis felállítása szakképzett orvos feladata!

Mezei zsurló

HATÉKONY, SZERTEÁGAZÓ GYÓGYHATÁSÚ NÖVÉNY!

 

Equisetum arvense

Ország:
Növények (Plantae)
Törzs:
Harasztok (Pteriodhyta)
Osztály:
Zsurlók (Equisetopsida)
Rend:
Valódi zsurlók (Equisetales)
Család:
Zsurlófélék (Equisetaceae)
Nemzetség:
Equisetum
Faj:
E. arvense

Népies nevei: bábaguzsaly, békarokka, cindrót, kannamosófű, ólomsimító, síkárlófű, surlófű, ólomsimítófű, békaláb, vesefű

A zsurlók ősi növények, legtöbb fajuk már kihalt, a maiak rokonai a karbonkori őserdőt alkotó zsurlófáknak. Már Dioszkoridész is ismerte és alkalmazta. Gyógyászati felhasználásának története az ókorig nyúlik vissza, de a középkorban is a fontos gyógynövényként tartották számon. Görög neve a hippuris lófarkat jelent (a meddő hajtás alakja miatt). Ivartalanul, spórával szaporodik, virága nincs.

Érdemes alaposabban szemügyre venni és megtapogatni, mivel merev, kemény szerkezete révén elárulja képességeit. Több ásványt tartalmaz, mint a legtöbb növény, és különösen gazdag szilíciumban (kovasav), amelyre testünknek nagymértékben szüksége van a csontok, porcok, körmök és a haj felépítéséhez. A kovasav a bőr számára valamint sebgyógyításban is fontos.

A növény szára és levelei csupa egymásba bújó rövid tokokból állnak, amelyek egy csukló és egy arra szorosan ráboruló hüvely révén kapcsolódnak egymáshoz. A levél bizonyos mértékig a középső levélérre redukálódik. Ez a sajátos növény szemmel láthatóan hasonlít az emberi testnek szilárd, formát adó vázához, a csontvázhoz. A sok apró ízületek révén összekapcsolt csontdarabból álló gerincoszlopnak, valamint általában az ízületnek az utánzata.

Kell-e hát csodálkozni azon, hogy ez a gyógynövény olyan szervekre is hat, amelyek a csontrendszerrel a legszorosabb kapcsolatban állnak: a vesékre? Ahol a csontok és ízületek túlzott gyengesége következtében degeneratív folyamatok zajlanak le, a megbetegedés kiindulópontja a vesék energiahiányában keresendő. A gyenge vesék pszichikailag a félelemmel állnak kapcsolatban, és a félelem „meglágyítja\” az ember csontjait.

A MEZEI ZSURLÓ HATÓANYAGAI:

  • kovasav (8-10 % szilícium tartalom),
  • flavonoidok,
  • poiensavak,
  • dikarbon savak,
  • mangánsók,
  • alkaloidok (palusztrin, nikotin).
  • káliumklorid
  • alumíniumklorid
  • szaponinok (equisetonin)
  • szerves savak (akonitsav, oxálsav, almasav), kávésav-észter,
  • zsír

Felhasználható részei:

meddő hajtás (Equiseti herba)

ALKALMAZÁSI MÓDJAI

  • tea
  • dunsztkötés
  • borogatás
  • ülőfürdő
  • lemosás
  • tinktúra
  • pépes borogatás

Teakészítés: egy evőkanál zsurlót 2-3 dl vízben 5 percig főzzük, 15 percig állni hagyjuk, és utána leszűrjük. Fogyasszunk belőle napi három csészével és igyunk utána minden alkalommal egy-egy pohár vizet.
Dunsztkötés:
két marék zsurlót teszünk a szitába, amit forrásban lévő víz fölé helyezünk. Ha a gyógynövény forró lesz és megpuhul, vászonkendőbe csavarjuk és a beteg testrészre fektetjük. Feltétlenül melegen kell bebugyolálni! A kötés több órán át vagy egész éjszaka a testen maradhat.
Borogatás:
Ha leszűrtük a teát, a teafüvet vászonkendőbe rakjuk, és borogatásként alkalmazzuk a fájó testrészen. Azt is megtehetjük, hogy a főzetbe mullpólyát mártunk, és a gyógyítani kívánt testrészre helyezzük.
Ülőfürdő:
100 gramm zsurlót éjszakára hideg vízben áztatunk, másnap felforraljuk, és a fürdővízhez öntjük. Fürdési idő 20 perc. A víznek el kell lepnie a vese tájékát. Nem kell megtörülközni, azon nedvesen, fürdőköpenybe burkolózunk és az ágyban egy órán át gőzöljük magunkat. Tapasztalat, hogy gyakran még a súlyos porckorong-panaszok is gyorsan rendbe jönnek a zsurlófüves ülőfürdőtől, amennyiben nem egy ideg becsípődése okozta. A röntgenfelvételek az életkornak megfelelően elhasznált csigolyákat mutatnak, ámde semmi ok, hogy a fájdalmak ne szűnjenek. A fájdalmakat a hibás működésű vese nyomása okozza, ami a tapasztalat szerint felfelé terjed és áttevődik a gerincoszlop felületén futó idegekre. A zsurlós ülőfürdő, azáltal, hogy mélyre hat a vesébe, azonnal megszünteti ezt a felfelé tartó nyomást.
Lemosás gyógynövény-főzettel:
Extrahálási idő elteltével leszűrjük és testhőmérsékletűre hűtjük, nagyon lassan a sebre öntjük, s a sebet és a sebszéleket körömvirágból készült kenőccsel bekenjük vagy kenőccsel bekent mullpólyát teszünk rá, a sebet újra bekötözzük. A nedves borogatás vagy sebmosás kombinálása a körömvirág kenőcsös kezeléssel már sok hosszadalmas és reménytelen esetben segített.
Tinktúra:
alkoholos-vizes kivonat belsőleg: 2×12 csepp, reggel és kora délután 1 dl vízben oldva.
Pépes borogatás:
alaposan megmossuk a zsurlót és egy deszkán péppé törjük

A MEZEI ZSURLÓ ÉLETTANI ÉS GYÓGYHATÁSAI:

  • Vese és hólyagproblémák:

vesekő- és homok esetén forró ülőfürdőt kell venni, közben pedig meleg zsurlóteát kortyolgatni.
fájdalmas hólyaghurutok: a leforrázott zsurló gőzeivel egy fürdőköpenybe burkolózva a hólyagot melegítjük. Ha néhányszor megismételjük, a baj gyorsan megszűnik.
vesemedence gyulladás és gennyesedés esetén már egyetlen ülőfürdő is csodát tesz.
vizelethajtóként használva hagyjunk el minden gyógyteát, és igyunk 4-5 (makacsabb esetekben 6) napon át 5-6 csésze zsurlóteát, kortyonként egész napra elosztva.

  • Gyulladáscsökkentés:

mandulagyulladás, a száj nyálkahártyájának gyulladása, szájpenész, fogínyvérzés és gyulladás esetén gargarizáljunk teájával
kovasav és arany tartalma révén ízületi gyulladás csökkentő hatással bír.

  • További alkalmazás:

vérzéscsillapító hatású (belső vérzések gátlására) orvosi felügyelet mellett,
varas, gennyesedő bőrkiütéseket a zsurló főzetével kell lemosni és borogatni.
légúti problémák, krónikus hörghurut, tuberkulózis esetén tea vagy tinktúra alkalmazása javasolt maximum 3 hétig utána 1 hét szünetet kell tartani, majd a kúra ismételhető
ideggyengeség, depresszió esetén napi 2-3 csésze tea vagy 2×12 csepp tinktúra alkalmazása javasolt
korpásodás ellen mossunk hajat naponta zsurlófőzettel és utána finom olívaolajjal dörzsöljük be a fejbőrt (csalánnal közösen alkalmazva még hatékonyabb hatást lehet elérni).

A mezei zsurló gyógynövény szinergistái (más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása):

nyírfalevél (Betula pendula Roth)
aranyvesszőfű (Solidago virguarea)
nagy csalán (Urtica dioica)
gyermekláncfű (Taraxacum officinalis)
kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum)

Figyelem:
Szív- és vesebetegségben szenvedők valamint krónikus vesebetegségben szenvedők a növény használatának megkezdése előtt kérjék ki kezelőorvosuk véleményét!

A mezei zsurló gyógyászati alkalmazásáról kérdezze meg orvosát, a pontos diagnózis felállítása szakképzett orvos feladata!
Forrás: balintcseppek.hu