Sárgarépa

MINDENNAPI FÜSZER- ÉS GYÓGYNÖVÉNYÜNK!

 Daucus carota

Ország:
Növények (Plantae)
Törzs:
Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály:
Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend:
Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család:
Ernyősök (Apiaceae)
Nemzetség:
Daucus
Faj:
D. carota subsp. sativus

Népies neve: murokrépa, karotta

A sárgarépa történetéről igen sok tény ismert. Ezek szerint a növényt a mai Afganisztán terültén már ismerték úgy 5000 évvel ezelőtt. Ezek a répák többféle színűek voltak (fehér, bíbor, vörös, zöld és fekete), de a mai narancssárga színűt még valószínűleg nem ismerték. Az egyiptomiak is szerették a sárgarépát, a fennmaradt templomaik rajzain hatalmas példányok fedezhetők fel. Magját a fáraók sírjában is megtaláltak. Nabukodonozor, babiloni király nagyapja, Merodak Baladan király kertjében is fellelhető volt a répa a Kr.e. VIII. században, azonban elképzelhető, hogy nemcsak répa, hanem petrezselyemgyökér is volt ott, mivel a kettő szétválasztása nem volt egészen világos ebben a korszakban. A ma ismert narancssárga színű sárgarépa a 18. században Hollandiában jelent meg először. Japánban, Kínában és az Egyesült Államokban újra „divatba” jött a sárgarépa régi, sárga és vörös fajtáinak fogyasztása.

A sárgarépa gyökere kétnyáréltű, másodévi hajtása 30-60 cm magas, bokros dudva barázdás, merevszőrű; levele kétszeresen vagy háromszorosan szárnyalt, levélkéi újra szárnyaltan hasogatottak, végük hosszúkásan lándzsás. Ernyője két, illetve háromszor szárnyaltan hasogatott gallérból emelkedik.

Hatóanyagok 100g sárgarépában:

  • kalcium 33 mg
  • kálium 320 mg
  • nátrium 69 mg
  • foszfor 35 mg
  • vas 300 µg
  • magnézium 12 mg
  • szelén 0,1 µg
  • B1-vitamin 66 µg
  • B2-vitamin 58 µg
  • B6-vitamin 138 µg
  • E-vitamin 660 µg
  • K-vitamin 13,2 µg
  • A-vitamin 12036 NE
  • béta-karotin 5774 µg
  • lutein + zeaxantin 207 µg
  • niacin 1 mg
  • pantoténsav 0,3 mg

Felhasználható részei:

  • gyökér
  • sárgarépa olajos kivonata

Felhasználás módja:

Gyökér: levesek, főzelékek: Nyersen vitamin- és rosttartalmát élvezhetjük. De a hőkezelt (sütött, főzött) sárgarépából sokkal több karotint és antioxidáns anyagot tud szervezetünk felhasználni. A karotin felszívódásának érdekében a sárgarépát zsiradékkal együtt érdemes fogyasztani, ugyanis az A-vitamin zsírban oldódik.
Olajos kivonata: Alkalmazása: belsőleg: naponta 2 ml (1 mokkáskanálnyi

A sárgarépa élettani és gyógyhatásai:

  • Emésztőszervrendszer:

Az emésztésben a sárgarépa-lé hatékonyan vesz részt, tisztítja a beleket, és serkenti a mellékvesék munkáját, ezáltal serkenti a hasnyálmirigy működését is.
A hasmenés elleni hatásában egyrészt rosttartalma játssza a főszerepet, mely segít a normális székletformálásban, másrészt pedig meg kell említeni a benne lévő rövid láncú szénhidrátokat, amelyek abban segítenek, hogy a hasmenést okozó baktériumok ne tudjanak megtapadni a bélrendszer falán, ezáltal csökkentik a tüneteket.

Székrekedésben szintén a répa rostanyagaié a főszerep. A napi széklet mennyiség akár 50%-kal is növelhető rendszeres répaevéssel. Ez a hatás rendkívüli jelentőséggel bír az egyébként rostszegény táplálkozásunk által okozott emésztési bajok és következményeik kezelésében.

Tisztítja a májat. A vér savtalanítása elsősorban a máj működését segíti elő. Ha a máj tisztulása megindult, a gyógyulás egész láncolatát vonja maga után. A máj leterhelése láthatóan a bőr állapotán nyilvánul meg. A nehéz fémek raktározása is a máj feladata. De ha le van terhelve a máj, a fémek a sejtek közé is bejuthatnak. A sárgarépa, és más klorofilles zöldség segít kivonni a nehézfémeket, amelyek sok esetben a légzés által is bejuthatnak a szervezetünkbe.

Csökkenti a vér koleszterinszintjét. Vizsgálatok szerint reggelente 200 gramm nyers répa elfogyasztása 3 hét alatt 11%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét, emellett fokozódik az epe- és a székletürítés is.

  • Immunrendszer:

Korábban feltételezték, hogy a karotinoidok képesek fokozni az immunrendszer aktivitását, és ezáltal a betegségekkel szembeni védelmet. Mivel a sárgarépa igen gazdag ebben a vegyületcsaládban, így alkalmas arra, hogy erősítse a szervezet immunrendszerét.

  • Ízületi problémák:

Kutatások szerint az izomfájdalmakban szenvedők 2 hónapig tartó, répát is tartalmazó nyers kosztos periódus után, jelentős javulást mutattak mind a fájdalom, mind pedig a végtagok hajlíthatósága és mozgathatósága tekintetében.
Bármelyik fajtája az önpusztító betegségeknek sikeresen gyógyítható sárgarépa lével, mert savtalanítja a vért. Az arthritis támadhat a csuklókban, izmokban, vesében stb. A sárgarépa összetétele ideális, e betegségeknek a leküzdésére.

  • Daganat megelőzés:

A sárgarépa kivonata daganatos sejteken képes fokozni egyes rákellenes gyógyszerek hatását azáltal, hogy fokozza e szereknek az örökítő anyagban (DNS) véghezvitt hatásait, így a rákos sejtek nem tudnak megfelelően osztódni. Felmérésekből pedig az is kiderült, hogy a répa fogyasztásának valószínűleg rákmegelőző hatása van. Nőkben kimutatták, hogy azok, akik hetente kettőnél többször esznek répát, kisebb eséllyel kapnak mellrákot, mint akik csak ritkán vagy egyáltalán nem fogyasztják ezt a zöldségfélét.
A tüdőrákkal kapcsolatban pedig igazolták, hogy a répát fogyasztó dohányosoknak háromszor kisebb az esélyük a betegségre, mint a répát nem evő társaiknak. Ugyanakkor a nem dohányzóknál a répafogyasztásnak nincs ilyen előnye.
A sárgarépa illetve olajának alkalmazása akadályozhatja korunk népbetegségének számító vastag- és végbéldaganat kialakulását. Sárgarépa képes megtisztítani a beleket a lerakódásoktól, ezáltal csökken a belek toxikus tartalma. A vastagbél hajlataiban akár fél kilogrammnyi bélsár is letapadhat, amit a sárgarépa rendszeres fogyasztásával feloldhatunk és „kimoshatunk” a belekből.

  • Szemproblémák:

A sárgarépában nagy mennyiségben jelen lévő béta-karotin, az A-vitamin provitaminja, amiből a szervezet a májon keresztül A-vitamint hoz létre, ami nélkülözhetetlen a szem megfelelő fényérzékeléséhez. A sárgarépa rendszeres fogyasztása javíthatja az A-vitamin hiányából származó látási zavarokat, mint pl. a szürkületi vakságot.

  • Vércukorszint:

Minél több répát eszünk, annál magasabb lesz a karotinoidok mennyisége a vérben, és annál inkább csökken a vércukor mennyisége. Ráadásul a jóllakottsági érzésünk is növekedni fog. Ehhez kb. 200 g nyers vagy főtt sárgarépára vagy 2×1 mokkáskanálnyi olajos kivonatra van szükségünk naponta. A túlzott bevitel viszont megszínezheti a bőrt – megsárgul tőle a bőrfelszín – ilyenkor abba kell hagyni a szedését és sok folyadékot kell fogyasztani. 2-3 nap alatt a bőr újra visszanyeri eredeti színét.

  • Egyéb alkalmazás:

A bőrkiütés valamilyen formája legtöbbször a máj gyengülő működésére vezethető vissza. Legyen az hosszan tartó pikkelysömör, egyszerű gyomorrontás vagy a mérgező fémek felszaporodása a májban, aminek következtében megváltozik a bőr színe. Ugyanez a helyzet, ha a táplálkozásunkban van a hiba, az elégtelen emésztésben, vagy ha a vérben felszaporodó sav okozza a panaszt. Ha ezt a problémát sárgarépa fogyasztásával leküzdjük, akkor bőrünk egyenletes tónust kap, amihez hozzájárulnak a növény B vitaminjai is.

A sárgarépában sok fenolos vegyület, illetve A-vitamin és A-vitamin előanyag található, melyek jó hatékonysággal kötik meg a szervezetben keletkező, káros hatású szabad gyököket. Különösen előnyös ez a hatás a dohányosoknál, akiknél kimutatták, hogy a sárgarépa fogyasztását követően a rossz koleszterinből keletkező szabad gyökök mennyisége jelentősen csökken.

A sárgarépa, mint gyógynövény szinergistái (más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása):

  • körömvirág (Calendula officinalis)
  • héjnélküli tök (Cucurbita pepo)
  • mandarin (Citrus reticulata)
  • csalán (Urtica dioica)
  • medvehagyma (Allium ursinum)

Érdekesség:
Magyarország egyes részein a szárított leveléből mind a mai napig teát készítenek, amelynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak. Régen azt tartották, hogy lehetséges az A-vitamin elővitaminjának a túladagolása, de a legújabb kutatások ezt már nem támasztják alá. Több tanulmány is hangsúlyozza, hogy a vitaminok a természetes nyersanyagban jobb hatásfokúak, és jobban hasznosulnak, mint kapszula vagy tabletta formájában.

A sárgarépa gyógyászati alkalmazásáról kérdezze meg orvosát, a pontos diagnózis felállítása szakképzett orvos feladata!

Házi kender

KÖTÉLBŐL VANNAK AZ IDEGEI? 

Cannabis sativa

Ország:
Növények (Plantae)
Törzs:
Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály:
Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend:
Rózsavirágúak (Rosales)
Család:
Kenderfélék (Cannabaceae)
Nemzetség:
Cannabis
Faj:
C. sativa

Népies neve: vaddohán
A kender hihetetlenül sokoldalú növény, amely maximálisan megérdemli elfogulatlan figyelmünket. A kender osztályozása nem olyan egyszerű, mint a többi növényé, ráadásul a szakemberek véleménye sem egységes, mivel némely források állítása szerint három különböző kenderfaj létezik (a hasznos, az indiai, valamint a vadkender), míg más források szerint csupán egy kenderfaj él a Földön, méghozzá a hasznos kender és ennek van két alfaja. Bármi legyen is az igazság, egy dolog biztos: az ember ősidők óta termeszti a kendert, és ezt több neolitkori régészeti emlék is bizonyítja.

Nincs a Földön még egy olyan növény, amely olyan régóta “hű társa” volna az embernek, mint a kender. Minden fejlett ókori kultúrában hasznosították: haszon-, gyógy- és kábító növényként. Az indiai védákban erős afrodiziákumként emlegetik, az ókori egyiptomiak gyógyító erejű és mágikus növényként tisztelték, az ókori kínaiak pedig nemcsak kötélkészítésre, hanem az időutazás egyik eszközeként is használták. Az emberiség állítólag már több mint 9 ezer éve termeszti ezt a növényt.

Földünkön valóban kevés olyan gyógynövény él, amely annyira sokoldalú, egyszersmind igénytelen volna, mint a kender. Az ember textilnövényként ősidők óta termeszti, szárából rothadásálló, feszes köteleket és szövetet készít. Leveleiből és virágaiból teát főz, süteményeket süt, bódító elixíreket, gyógyító tinktúrákat és sebgyógyító kenőcsöket kever. Ugyanakkor jelentős étrend-kiegészítő is, hiszen nagy mennyiségben tartalmaz telítetlen zsírsavakat. A kendernek négy típusa, vagyis földrajzi-, ökológiai alakköre alakult ki: az északi kender, közép-orosz kender, déli vagy mediterrán kender és az ázsiai kender.

A hazánkban termesztett tiszta fajták a déli kender alakköréhez tartoznak.
A házi kender értékes egyéves, kétlaki, lágy szárú rostnövény. Oldalra ágazó orsógyökere 2-2,5 m-re is lehatol. Vastag, üreges szára erősen bordázott; 2,5-4 m magasra is felnő. Tenyeresen összetett levélkéin az apró mirigyszőrök illata jellegzetes.
A nő- (v. magvas) kender durvább jellegű, mint a hím-kender A hím- (v. virágos) kender vékonyabb szárú, ritkább lombozatú. Gyorsan túlnövi a nő-kendert; előbb is virágzik. Bőven termel virágport, amely a szél segítségével a nő-kender levélhónaljában levő virágokat termékenyíti meg. Az egymagvú makktermés szinte zöldesszürke; jó minőségű olaját többféleképpen hasznosítják.

A házi kender hatóanyagai:

  • többszörösen telítetlen zsíros olajok,
  • omega-3 19%,
  • omega-6 57%,
  • omega-9 12%,
  • palmitinsav 6%,
  • sztearinsav 2%,
  • gamma-linolensav 1,7%,
  • kolin,
  • lecitin,
  • gyanta,
  • egyéb 2,3%
  • Felhasználható részei:
  • levele
  • magja
  • magjának hidegen sajtolt olaja
  • Alkalmazás módjai:
  • tea
  • élelmiszer (mag)
  • hidegen sajtolt magolaj

Tea: A kereskedelemben kapható különböző ízesítésű kenderteák.
Magja: Sok közösség termesztette a kendert magjáért és többnyire a zabkásához nagyban hasonló módon fogyasztották. A kendernek a szójához hasonlóan magas a fehérje tartalma, míg az íze a dióhoz hasonló.
Hidegen sajtolt magolaj: Étrend-kiegészítőként naponta 1 mokkáskanálnyi (2 ml) fogyasztása javasolt.
Külsőleg gyulladt és krónikus bőrbetegségek kezelésére alkalmazzuk, az adott bőrfelületre kenve.

A házi kender élettani és gyógyhatásai:

  • Idegrendszer:

Este alkalmazva segít az elalvásban (de nem narkotikus hatású).
Nyugtató hatása révén a depresszió és a migrén kiegészítő kezelésében alkalmazható, akár hosszabb távon is. Az idegrendszerre szedett gyógyszerekkel, altatókkal együtt szedhető, azokkal nem lép kölcsönhatásba.
Drog- és alkoholelvonás kellemetlen mellékhatásainak csökkentésére az orvosi szakirodalom is ajánlja.

  • Szív- és érrendszer:

Az Omega-3, Omega-6 zsírsavak javítják a szív egészségesebb működését.
Bizonyított, hogy az Omega-3 zsírsavban gazdag étkezés elősegíti a megfelelő koleszterinszint fenntartását.
Rendszeres használata csökkenti az érfalakban a lerakódásokat.
Egyensúlyban tartja a vércukorszintet.
Eredményesen csökkenti a magas vérnyomást és megfelelő vérkeringést biztosít.

  • Egyéb alkalmazás:

Javítja az immunrendszer működését, ezáltal több immunológiai betegség kiegészítő kezelésére szolgál.
Segít megszüntetni a menstruációs, a neuralgiás és a reumás eredetű fájdalmakat.
Csillapítja a görcsöket, a hasfájást, valamint az onkológiai betegségek orvosi terápiájának negatív mellékhatásait.
Külsőleg alkalmazva meggyorsítja a sebek gyógyulását.
Segítséget nyújt bőrsérülések, viszketegség, nyálkahártya-gyulladás, vörös, allergiás jellegű bőrkiütések kezelésében.
A többszörösen telítetlen zsírsavaknak alapvető szerepük van az agy megfelelő működésében, az anyagcsere folyamatokban, továbbá segítenek fenntartani a bőr és a haj egészségét.
Hatásos ízületi gyulladás, gyulladással járó rendellenességek, fekélyek gyógyítására.
A kendermag olaj a gyomor falát egy vékony réteggel vonja be, így az üres gyomorban termelődő gyomorsav nem irritálja a gyomor nyálkahártyáját, ezáltal az éhségérzet csökken.
Emeli a szervezet energia- és az anyagcsere szintjét.
Sportolás után segít a megterhelt izmok regenerálódásában.
Külsőleg alkalmazva az egyik leghatásosabb növény a száraz bőr kezelésére.

A házi kender, mint gyógynövény szinergistái (más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása):

  • len (Linum usitatissimum)
  • héjnélküli tök (Cucurbita pepo)
  • sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius)
  • máriatövis (Syllabum marianum)
  • mustár (Sinapis alba)

Érdekesség:
A néphagyomány szerint a farsangi mulatságban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyanilyen célból hosszú laskát kell főzni.
A palóc lányok a legényekkel a kenderföldre mentek, ahol egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a kender feláll, az egy éven belül férjhez megy.
Rostjaiból készítenek vitorlát, kötelet, papírt, kompozit deszkagyártás, műanyaggyártás. A kendernek lényegesen durvább rostja van, mint a lennek, ezért felhasználása is sokoldalúbb. Finomabb rostjából vásznat, a durvábból zsineget, kötelet, zsákot, ponyvát, tömlőt, készítenek.

A házi kender gyógyászati alkalmazásáról kérdezze meg orvosát, a pontos diagnózis felállítása szakképzett orvos feladata!

Sáfrányos szeklice

EGY MÉLTÁNYTALANUL ELFELEDETT
GYÓGYNÖVÉNY
Carthamus tinctorius

Ország:Növények (Plantae) Törzs:Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály:Kétszíkűek (Magnoliopsida) Rend:Fészekvirágzatúak (Asterales) Család: Fészkesek (Asteraceae)Nemzetségcsoport: Cynarea Alnemzetségcsoport: Centureinae Nemzetség: Carthamus Faj: C. tinctorius

Népies nevei: bogácssáfrány, parasztsáfrány, parasztok rokkája, magyar sáfrány, szeklice, olajözön, szaflór, saflor, bogáncs sáfrány, fattyú sáfrány, pór-, tót-, vagy vadsáfrány, magyar pirosító

Eredetileg Egyiptomból származó, fészkesek családjába tartozó növény virágszirmai sötét sárga, ill. narancsszínűek, sárga és vörös festékanyag nyerhető ki belőlük. Az igen drága sáfrány helyettesítésére is használják. Virága nyíláskor világos narancsszínű, szárítás után pedig vörös, vagy vörösesbarna lesz. A fészekből kicsipegetett virágszirmok belsejében lévő bibék (Carthami flos) adják a fűszert.

Szárított állapotban vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés ízű növényi fűszer. A virágból kinyerhető két festékanyag a vízben oldódó szaflórsárga és a vízben nem oldódó szaflórvörös. Valaha mi magyarok is nagy sáfránytermesztők és fogyasztók voltunk. Mátyás király környezetéről szólván Galeotto Marzio a legfontosabb fűszerek közt említi a borssal és a gyömbérrel együtt. Még a 19. század elején megjelent szakácskönyveinkben is magától értetődő hozzávaló, de idővel szinte teljesen eltűnt a látókörünkből. Régebben a népi gyógyászatban a virágok főzetét erős köhögés, fulladás ellen használták.

safranyos-szeklice-bibékHatóanyagai:

  • A-vitamin,
  • E-vitamin (antioxidáns hatású α-tokoferol),
  • K-vitamin,
  • kalkon,
  • krocetin,
  • olajtartalmából linolsav (84,43%),
  • kartamin (sárga),
  • kartamon(narancs),
  • p-kinonok, flavonoidok, linolénsav,
  • palmitinsav (5,38 %),
  • olajsav (9,89 %)

Felhasználható részei:
virágszirmok belsejében lévő bibék (Charthamus tinctorius flos)
mag (Chartamus tinctorius semen)

Felhasználás módja:

  • tea
  • hidegen sajtolt olaja
  • fűszerként, főleg levesekbe,

Nyálkaoldó, hurut elleni tea 1 – 1 csomag sáfrányos szeklice, pipacs, ökörfarkkóró-virág, izlandi zuzmó, tüdőfű, kenderfű keverékéből 2 evőkanállal teszünk ½ liter vízhez, melyből 1-2 perces főzéssel teát készítünk. 10 perc állás után leszűrjük, és napjában többször iszogatjuk.

Hidegen sajtolt olaja: Belsőleg: naponta 2 ml (1 mokkáskanálnyi) gyerekeknek napi 1 mokkáskanálnyi.

A sáfrányos szeklice élettani és gyógyhatása:

  • Szív- és érrendszer:

Csökkenti a magas vérnyomást.
Lassítja a vérerek falán a lerakódások kialakulását.
Fitoszterolokat is tartalmaz, vagyis olyan növényi vegyületeket, melyek szerepet játszanak a koleszterinszint csökkentésében, így a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is.
Segítenek szabályozni a vércukorszintet, ami az egészséges fogyás érdekében is nélkülözhetetlen.

  • Emésztőrendszer:

Tisztítja a májat és az epét.
Sárgaság kiegészítő kezelésére.
Ételbe keverve fokozza a tápanyagok beépülését a szövetekbe.
Az olaj kiváló emésztésjavító hatással rendelkezik.
Ismert a hashajtó, féregűző és fájdalomcsillapító hatása.

Egyéb alkalmazás:

A növény a szervezetbe behatoló kórokozók, illetve testidegen anyagok által kiváltott immunreakciót erősítik. Erre rendszerint akkor van szükség, ha az immunrendszer nem, vagy nehezen ismeri fel a veszélyforrást, vagy ha felismeri ugyan, de nem tud elegendő védekező sejtet csatasorba állítani. Ennek megfelelően többféle hatásmechanizmusú gyógynövény tekinthető immunerősítőnek: vannak közvetlen immunreakció-fokozók ilyen többek között sáfrányos szeklice.
A sáfrányos szeklice mag olaja gazdag E-vitamin forrás, ez az az antioxidáns, mely gátolja a rák kialakulását, megőrzi a bőr egészségét és salaktalanítja a szervezetet.
Gyermekkori ágybavizelési, ill. az időskori vizelettartási problémák kezelésére alkalmas.
Melegítő hatású.
Segíti az anyagcsere-működést, mérséklik az allergiás reakciókat.
Mind belsőleg, mind külsőleg gyulladáscsökkentő hatással bír.
Javítják az idegek és az agy működését.
Csökkenti a túlterhelés káros hatásait, segíti a szövetek vérellátását, fokozza az életerőt és hozzájárul a jó fizikai és szellemi állapot megőrzéséhez.

A sáfrányos szeklice mint gyógynövény szinergistái (más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása):

  • len
  • máriatövis (Syllabum marianum)
  • házi kender (Cannabis sativa)
  • kukorica (csíra) (Zea mays)
  • feketekömény (Nigella sativa)

Figyelem:

A sáfrány serkentheti a méhösszehúzódásokat, emiatt azonban állapotos nők a növényt gyógyszer mennyiségben nem használhatják!

Érdekesség:

A borászatban, a likőriparban és a gyógyszeriparban színező szerként is használják.

A sáfrányos szeklice gyógyászati alkalmazásáról kérdezze meg orvosát, a pontos diagnózis felállítása szakképzett orvos feladata!