Mit tudhatunk a mézről?

mez-viragpor-körömvirag

A fiatal méhész többféle mézet is készít, emellett az egyre elterjedtebb apiterápia (mézzel történő gyógyítás) szakértője. Rendszeresen ír cikkeket szakújságba a bio módszerekkel történő kártevő mentesítésről (ezüstkolloid és illóolajok), így bár mézei a hivatalos bio minősítéssel nem rendelkeznek, minden kedves vásárlónk nyugodt lehet, hogy a termék teljesen vegyszermentes.

Amire figyeljünk! A mézben található proteinek, enzimek és vitaminok nagy része 40oC felett elvész! Ezért érdemes várnunk, amíg a teánk picit kihűl és csak utána ízesítsük mézzel!

Méhész partnerünk válasza a “Miért kristályosodik a méz?”kérdésre:

A méz ikrásodásáról sokan azt gondolják, hogy az a méhész turpisságának a következménye, talán kristálycukrot keverhetett a mézbe. Ha jobban belegondolnak a háziasszonyok, akkor maguktól is rájönnek arra, hogy a méz kristályosodásának más lehet az oka, mert ha az előbbi dologtól kristályosodna meg a méz, akkor a befőttek levének is meg kellene kristályosodni, mert azt kristálycukor feloldásával készítik.

A mézben található két legfontosabb cukor a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz). Répacukrot (kristálycukrot) nem tartalmaz a virág nektárja. Minél nagyobb a szőlőcukor aránya, annál gyorsabban ikrásodik a méz. A méz ikrásodása természetes folyamat, mely fizikai változások egymásutánja következtében történik, a kémiai tulajdonságait (vitamin tartalom, ásványi anyag tartalom..) nem változtatja meg. A méz a leggyorsabban 15°C-os hőmérsékleten sűrűsödik be. A skandináv államokban például jobban kedvelik ezt, mivel könnyebben kezelhető, nem folynak annyira.

Fontos tudnunk, hogy a bolti mézek túlnyomó része hőkezelt, így viszont enzimtartalmuk töredéke a termelői méznek, így hát gyógyhatásuk is igen csekély.
Szeretnénk, ha a méhektől elvett mézet minél kevesebb emberi beavatkozás érné, hogy megőrizhesse természetes állapotát. Ezért a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten szűrünk, ami alig magasabb a kaptárban előfordulónál. Az alacsony hőmérsékleten szűrés viszont nem biztosítja a szőlőcukor részecskék alapos felolvasztását, és az ikrásodásra hajlamosabb fajták 1-2 hét alatt elkezdenek felhősödni, sűrűsödni, krémessé, majd keménnyé alakulni.

Több mézfajta kristályosodik szinte a pergetés után azonnal. A gyorsan ikrásodó fajták közé tartozik pl. a repce-, mustár-, napraforgó-, pitypang-, hárs-, gyümölcs- és a borostyánméz, míg lassúakhoz az akác-, vaddohány (selyemfű)-, somkóró-, bükköny-, és édesharmat mézek. Kipergetés után a repce és a napraforgó méze akár 2 hét alatt is besűrűsödhet.

Az akácvirágnak nagyon különleges nektárja van! Itt a sűrűsödés csak 2-3 év után fog megtörténni, de minél sűrűbb az akácméz annál gyorsabb ez a folyamat. Amikor az akácméz ikrásodik 1 tél alatt akkor a méhek rájártak más virágra is! Az akáccal egy időben nyílhat a Pilisben a málna is és ha csak 1-2 méhecske kalandozott ezen a virágon, nektár és pollenszerzés reményében akkor ez fehér sűrűsödést idéz elő a méz alján. (A fehér sűrűsödés a málna).

Ha valakinek nem szimpatikus az ikrás állapot, akkor ezen nagyon könnyen változtathat. Egy tálat megtölt vízzel, majd az aljára rak egy kis fadarabot és erre helyezi a mézes üveget. A vizet elkezdi melegíteni a gázon, figyelve hogy ne legyen forró, s a mézünk újra folyós lesz több hétig, de ilyenkor veszít a gyógyhatásából!

Fentiek ismeretében kijelenthetem, hogy az a hiedelem, miszerint a méz kristályosodását a méhész idézi elő azzal, hogy méheit kristálycukorral eteti, melyet azok „beleépítenek” az édes masszába helytelen, s téves.

A méz bekristályosodása elkerülése érdekében azt szoktam ajánlani a vevőimnek, hogy lehetőleg nagy kanállal fogyasszák a mézet 🙂

ÉRDEKESSÉGEK MÉG A MÉZRŐL:

A MÉZ TÖRTÉNETE

Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves Spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.

Bizonyíték van rá, hogy az ókori egyiptomiak ételnek és orvosságnak is használták. A piramisokban mézes sütemények receptjeit fedezték fel, és a méhek kultikus tiszteletére utalnak a méhkast ábrázoló vésetek is, obeliszkek, sírkövek falán. A legérdekesebb leletek azonban a méhek életéből vett képeket őrző, 2-3000 éves papirusztekercsek.
A görög mitológia is sok, mézhez kötődő utalást tartalmaz: a mézfogyasztás titkairól, isteni eredetű előnyeiről. Már a legkézenfekvőbb forrásban, Homérosz Iliászában és az Odüsszeiában is többször említésre kerülnek a mézfogyasztás isteneknek tulajdonítható előnyei. Pithagorasz úgy tartotta, hogy a méz szüli a gondolatokat, sőt, a megszületett ideákat kristálytisztán szűri, ezért tanítványaival mézen és kenyéren élt. Hippokratész, az orvoslás atyja, pedig forró mézes tejet írt elő légutak megbetegedéseire. A módszert még ma is alkalmazzák. Ovidius a mézet a tudás forrásaként, és szerelemfokozó szerként említi. Emlegették szerelmi bájitalként, csak úgy, mint az örök fiatalság elixírjeként. Beláthatatlan idő óta minden népnél afrodiziákum és serkentőszer hírében áll.

A távol-keleti hagyomány szerint, nászéjszakára mézzel kenték be az ara kebleit és szeméremajkait, és mire a vőlegény letisztogatta, a gyönyör kapujába jutottak mindketten, az együttlét biztosan édesre sikeredett.
Végül a magyar vonatkozások: egy utazó szerint Attila mézes borral kínálta vendégeit, valamivel később, pedig nem a méz, hanem a méhek kaptak fontos szerepet egy nagy győzelemben. Bár nincs a történelemkönyvekben, de úgy tartják, hogy a nándorfehérvári csatában a védők méhkasok tucatjait dobálták a török ostromlók nyakába, rögtön a szurok bevetése után. 1289-ben a németújváriak is méhekkel védekeztek a várat támadó I. Albert osztrák herceg ellen.

Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nemcsak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.
A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.
Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban. Az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme. Millió évekkel ezelőtt őseink ádáz harcot vívtak a méhekkel, mert a létfenntartásuk ösztönétől hajtva rájöttek, hogy a méhek szorgalmas munkájuk eredménye, a faodúban talált lép és a belőle csurgó aranysárga méz mennyire jó nekik, ezért azt elvették tőlük. Így alakult ki ez az elfoglaltság, melynek eredményeként az ember fel is használta az első méhészeti termékeket: a mézet és a viaszt. Tehát így kezdődhetett a primitív méhészkedés, hogy az első „méhész” csak úgy juthatott a méhek által termelt édességhez és a viaszhoz – s azok gyógyhatásához elfogyasztásukkal -, hogy leölte a méheket. Mi sem természetesebb, hogy a mézzel és méhkenyérrel együtt megette az álcákat, a lépekben lévő fiasítást, és a viaszt is.

Sokkal későbben, az ésszerű méhészkedéssel egyidejűleg kezdte az ember méhész-származékaikra szétválasztva a többi méhészeti termékeket hasznosítani, és pedig mint a méz, viasz, propolisz, virágpor, méhkenyér, méhméreg, méhpempő, ezek a termékek különböző keverésének megfelelően, megkülönböztetett készítmények formájában.
Az új házasok lakásának küszöbére mézet csöpögtettek, hogy gazdag és édes legyen életük.
A Vatikánban őrzött kódex, amelybe Acipius receptjeit feljegyezték, tanúskodik arról, hogy a méz a leggazdagabbak konyhájában is szinte valamennyi étel meghatározó alkotó anyaga volt. A dulcia domestica – házi édesség – nevet viselő finomság is úgy készült, hogy a kimagozott, érett datolyát dióbéllel, illatos fenyőmaggal keverték össze, majd mézben megfőzték. A kor ízlése nem csak az édességek elkészítésénél használta és fogadta el a mézet, de az igényes húsétel sem nélkülözhette azt.

A méz összetétele:

70 féle gyógyhatással bír

18 aminósav ( Taurin, Arginin, Cisztin, Timin, Karnitin,…)
22 ásványi anyag (Vas, Mangán, réz, Kálium, Kálcium, Zink, Silícium, Foszfor, Jód, Alumínium, Nikkel, Lítium, Titán, Ozmium, Bór, …)
Szőlőcukor (glükóz), Gyümölcscukor (fruktóz)
Vitaminok B1 (tiamin), B2 (ribofalvin), B6 (piridixon), PP (nikotinsav), B11 (folsav), B5 (pantoténsav)
Enzimek (kataláz, peroxidáz, redukáz, glükozoxidáz, invertáz, amiláz..)
flavonoidok ( 6 flavonol, 4 flavonol, pinocembrin,)

A méz gyógyhatása:

Rendszeres fogyasztásával az alábbi betegségek előzhetők meg:

  • Szívbetegség
  • Keringési zavarok
  • Máj- epe- vesepanaszok
  • Gyomor- nyombélhurut
  • Gyulladásos megbetegedések
  • Szerzett cukorbetegség
  • Endorkin mirigybántalmak
  • Nőgyógyászati panaszok
  • Stressz
  • Álmatlanság
  • Sugárártalmak csökkentése (rádiótelefon, káros földsugárzás, elektromos vezetékek..)
  • Influenza, láz
  • Csontritkulás
  • Vérképzési problémák
  • Fizikai- lelki állóképesség növekszik
  • Vitaminhiányos állapotok
  • Húgyúti panaszok
  • Izomgörcsök
  • Pollenallergia
  • Érelmeszesedés
  • Igazi vagy hamis méz?
  • Tévhit, hogy a tiszta, folyékony mézek a jó mézek. Minden méz lehet jó, attól függetlenül, hogy milyen a cukortartalma, kikristályosodik, vagy folyékony marad. A kristályossága inkább attól függ, milyen növényből gyűjtötték.

Például a repceméz nagyon kristályos szerkezetű, míg a hazánkban kedvelt akácméz folyékony, nem kristályosodik ki. Sőt a hamis virágmézek nem kristályosodnak. Az akácméz alján is jelenhetnek meg idővel kristályszemek ami nem a hamisságát mutatja hanem azt hogy a méhek más virágot is meglátogattak akácvirágzás idelye alatt. A hamis méz színtelen és íztelen, s fogyasztása után kellemetlen, furcsa íz marad a szájban A méz nagyüzemi palackozás során veszíthet biológiai értékéből, ezért legjobb ha termelői mézet vásárolunk.

Mit tudunk a mézről?

Tudtad-e,

  • hogy a virágméz a növények nektárjából a méhek gyűjtő, átalakító és sűrítő tevékenysége révén alakul ki?
  • hogy a méhek átalakító tevékenységükhöz használt enzim hatására a mézben baktérium-ellenes anyag keletkezik?
  • hogy a friss, nyers mézben található hidrogénperoxid a fogszuvasodás kórokozója ellen is hatásos?
  • hogy amíg a mézet vízzel fel nem hígítják erjedésnek sem indulhat? Ezért szükséges a mézbor és a mézecet készítéséhez hígítani a mézet.
  • hogy a nektárban található gyümölcs- és szőlő-cukor arányától függ a méz kikristályosodásának az ideje. Amelyik mézben valamivel több a gyümölcscukor az lassabban, amelyik kicsivel több szőlőcukrot tartalmaz, az gyorsabban ikrásodik.
  • hogy a kristályosodó méznek a kémiai tulajdonságai semmit sem változnak? A halmazállapot változása csupán fizikai jelenség.
  • hogy az ikrás méz apró szemcsézettségével jobban tisztítja a garatot és a torkot, mint a folyékony? Fertőtlenítő hatása mellett fizikailag is tisztít.
  • hogy a kristályos méz bármikor ismét folyékonnyá tehető? Vízfürdőben addig tartjuk a kristályos mézet legfeljebb 45 C°-on, amíg teljesen meg nem olvad.
  • hogy a folyékony mézet hígítatlanul eredményesen használhatjuk nagyobb felületű (horzsolt, zúzott) sebek gyógyítására? A mézzel beborított felületet nem kell bekötözni!
  • hogy a mézet hígítva a szem felszínes gyulladásaira, sérüléseire hatékonyan alkalmazhatjuk? A langyos mézoldattal átitatott steril vattatampont tartósan a szemen kell tartani.
  • hogy a méz cukrai támogatják a májat abban, hogy ellássa sokoldalú szerepét? Főleg a méregtelenítési munkájában, a kimerülőben lévő májat segíti.
  • hogy egyes mézfajták a szervezet vízháztartását is befolyásolják? A méz a felesleges vizet kihajtja, mai egészséges fogyáshoz vezet
  • hogy a méz egyes cukor-összetevői gyorsan és átalakulás nélkül felszívódnak? Ezért a méz az izomfáradtságot hamar megszünteti, ugyanezért a terhességi vészes hányásban szenvedő nők is fogyaszthatják.
  • hogy a méz enyhe hashajtó hatású? Rendszeresen fagyasztható a méz erre a célra is. Használata miatt nem kell félni a szervezeti megszokástól. Mindig hatásos mard.
  • hogy a méz jó nyugtató és altató? Segíti az ébrenlétből az alvó állapotba való áthajlást. A mézzel szemben nem alakul ki olyan függőség, mint a szintetikus altatók esetében.