TIMCSI GYÓGYNÖVÉNYKERT

Gyógyítani és egészségesnek lenni, csak a természettel összahangban lehet!

TIMCSI GYÓGYNÖVÉNYKERT - Gyógyítani és egészségesnek lenni, csak a természettel összahangban lehet!

A gyógynövények hatóanyagai

VITAMINOK

A vitaminok hormonszerű táplálékrészek, melyeknek különleges biológiai feladatuk van. Kémiailag heterogén s így ezen a téren nem határozhatók meg.

Hiányuk különböző betegségeket okoz, melyeket a vitaminózis néven foglalunk egybe, tekintve közös eredetüket.

A vitaminok különböző csoportokra oszlanak, melyeket az ABC nagybetűivel jelölünk; ezen belül is van olyan, mely tagolódik (pl. a B-vitaminnak 6 fajtáját ismerjük)

A legfontosabb ezek közül:

Az A-vitamin. Bőven van salátafélékben, parajban(spenot), sárgabaracban. Tisztán a növényekben nem fordul elő, csak provitaminja a carotin. Ebből aztán a szervezetben a máj közreműködésével lesz A-vitamin.

Hiánya a nyálkahártya degenerativ elváltozását, szaruhártyabetegséget, betegségekkel szemben való védettség csökkenését, az altáji szervekben kőképződést és a fognövésben zavarokat idéz elő.

Növényeink közül főleg a gyümölcsök nagy carotin tartalmúak; ezenkívül a répa, berkenye, paprika, bodza, vadgesztenye tűnnek ki aránylag erős carotin tartalmukkal.

A B-vitamin csoportot a beriberi kapcsán fedezték fel, tulajdonképpen csak a csoport első tagja a B1, az antiberiberi-vitamin. (Sörélesztőben, korpában)

Hiánya a beriberi tüneteivel jelentkezik. A B2 pellagraellenes, míg a többiek, legalább is manapság, kevésbé praktikus fontosságúak, B2, mint B1 kelkáposztában, céklában.

A C-vitamin a skorbut gyógyszere. Sok van a citromban, narancsban, paprikában. Ma már mesterségesen is előállítható, mint axcorbinsav.

Hiánya a skorbut tüneteit fogínylazulást, vérzéseket, vérszegénységet idéz elő. Gyógynövényeink közül a fagyöngy, rebarbara, mezei sóska, vadfokhagyma tartalmaz aránylag nagyobb mértékben C-vitamint.

A D-vitamin az angolkór gyógyszere. Nagyobb mennyiségben a csukamájolajban található, kisebb mennyiségben sok gyógynövényünkben. Könnyen elbomlik. Van az életsztőben is.

A többi vitaminok közül az E-vitamint (sterilitás-elleni vitamin), valamint a P-vitamint (permeabilitás vitaminja), melyet a C-vitamin kapcsán észlelt eredmények révén fedezett fel Szentgyörgyi Albert. A többiekről ma még elég keveset tudunk, legfeljebb létezésük és hatásterületük határai vannak megszabva.

A vitamingyógyászat szintén egyike azon felfedezéseknek, melyet a természetgyógyászok már a laboratóriumi eredmények előtt, a friss növényekkel való táplálkozás révén, ösztönösen hirdettek, szembe helyezkedve azzal az állásponttal, mely a táplálkozásban a kalória mennyiség egy szükségszerű minimumának felvételét látta.

Erjesztők (fermentumok, enzymek).

Katalitikus anyagok, vagyis olyanok, melyek már minimális mennyiségben befolyásolják a vegyi reakciók sebességét, anélkül azonban, hogy az így keletkezett új anyagban kimutathatók volnának.

A katalizátorok általános jellemvonásához az erjesztőknél még hozzátehetjük, hogy jellegzetesen határolt hatóterületük van (egy bizonyos enzym, mindig csak bizonyos reakciónál lép fel), érzékenyek a hőmérséklet emelkedésével szemben és bizonyos mérgektől befolyásolhatóak.

Előállíátsuk nagy nehézségekbe ütközik. Működésükre példa az úgynevezett húsevő növények, melyek az oldott peptont felszívni képesek, mert a levélben pepsinhez hassonló erjesztő, acidalbumin van. Így pl. a marmatfű (drosera rotundifolia) a reátapadó kis állatkák fehérje anyagát megemészteni képes.

Alkalóidák

Különleges gyógyszertani hatású, lúgos, nitrogén tartalmú anyagok, melyeknek köszönhetik mérges növényeink legnagyobb részben gyógyhatásukat. Az összes alkaloidák kétharmadrésze vízben oldható, így átmegy a főzetbe; könnyen felszívódik, így gyors élettani hatást vált ki. Hatásukat nem lehet közös nevezőre hozni.

Felfogásunk szerint mi a méregmentes gyógynövények felhasználását tartjuk célravezetőnek, s ezért óvakodunk a mérget tartalmazó növények adagolásától; melyeket csak orvosi rendeletre szabad használni.

Jelentős alkaloida tartalmú növényeink: sisakvirág, belladonna, foltosbürök, feketehunyor, beléndek, ipacacuanha stb. Ezeket a “Mérget tartalmazó Növények” oldalon tárgyaljuk.

Kisebb mértékben mérgesek, ezért a természetgyógyászat is felhasználja a sóskafát, füstikét, jaborandust, csikófarkot, rutát, vérehulló fecskefüvet, gyöngyviráglevelet stb.

Glycosidák

Növényi anyagok, melyek cukorra és egy más szerves vegyületre bonthatók. Tulajdonképpen a cukrok mesterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbonják a glycosidákat.

Legnagyobb részük forró vízben és alkoholban oldódik. Egységes hatáskifejtésről nem lehet szó Glycosid tartalmú gyógynövényeink közül ismertebbek: gyűszűvirág, üröm, tavaszi hérics, keserű mandula, gönye, ernyős körtike, erika, len, condurangó, tárnics, stb.

Cseranyagok.(tannin)

A gallus-csersavon kívül ide tartozik még a katechuratanhia-, kinocsersav, azonkívül a hamameli-tannin. Felépítésük még ismeretlen. Jellemző hasmenés, vérzés esetén összehúzó (adstringens) hatásuk.

Gyógyszertani felhasználásuk igen széleskörű. Ismertebb a nyírfa, szelíd gesztenye, csarab, kerekrepkény, izsóp,levendula, borsos és fodormenta, tüdőfű, tölgy, rozmaring, tisztesfű, medveszőlő, kaukfű, stb.

Keserű-anyagok.

Tulajdonképpen nem vegyi meghatározás, mert szubjektív ízérzéken alapszik. Azonkívül ide tartoznának bizonyos glycosidák, alkaloidák, sőt bizonyos toxinok is. Ma általában vegyileg közömbös anyagot értenek a név alatt.

Az emésztő utakra való hatásuk az illóolajokéhoz hasonló. Gyomor és bélzavaroknál étvágygerjesztőnek használják a keserűanyagot tartalmazó növényeket ősidők óta. Ismertebbek, üröm, izlandizuzmó, tárnics, komló, vidralelecke, angyelika stb.

Saponinek.

Nitrogénmentes anyagok, melyek a szappanhoz hasonlóan a vizet habossá teszik. A saponin drogok mint étvágygerjesztő, vizelethajtó, izzasztó, kőoldó, nyálkaindító szerek voltak használatban, mert a szervek mirigyeinek működését fokozni képesek.

Ezenkívül még számos hatását igazoltan a tudományos kutatás így pl. Koffler megállapította, hogy a felszívódásra egyébként nem alkalmas anyagok saponinek jelenlétében felszívódásra képesek lesznek. Ismertebb saponin tartalmú gyógynövényeink: százszorszép, gyöngyvirág, zsurló, tövises iglice, kankalin, sarsaparilla, saponaria, aranyvessző, árvácska, stb.

Illóolajok.

A vízgőzzel együtt desztilláló anyagok, melyek a rendes hőmérsékleten elillannak és általában a szaglóérzéket ingerlik.

Az illóolajnak szélhajtó, nyugtató, fertőtlenítő és helyi izgató hatása van. Gyógynövényeink nagy százaléka tartalmaz illóolajat.

Zsírok, zsíros olajok

A zsírok vegyileg esterek. Szilárd vagy cseppfolyós állapotban találhatók. A cseppfolyósokat olajnak hívjuk; zsíros olajok esetében növényi zsírról beszélünk. Az illóolajtól abban különböznek, hogy nem párolognak és nem oldódnak alkoholban (a ricinust kivéve). Hatásuk sokoldalú.

Növényi fehérjék.

Az élő természet egyik fő alkotórésze. Nagy molekulájú vegyületek.

Amin, Cholin Tartalom.

Amin jelenlétét a növény gyakran jellemző illattal jelzi (brynia dioica).

cholin tartalom is igen nagyszámú növénynél fordul elő. Idetartoznak a vérzést csillapító drogok. Amikor amin gyógyhatás elsőrendű fotnosságú, ügyelmünk kell, hogy a növény friss legyen.

Ezeken a főbb csoportokon kívül, melyek csak durván vázolják a főbb hatóanyag területeket, jelentős szerepet játszanak, mint gyógytényezők a növények nyálkanyagai, toxin tartalma, mucin, betain anyaga, a bőrtizgató anyagok (acria), valamint az ásványi szervetlen alkotórészek.

A növények laboratóriumi vegyvizsgálata mind jobban és jobban feltárják a bennük rejlő hatóanyagok titkát, s megerősítik teoretikusan a gyakorlatban elért eredményeket.

Egyre nagyobb azoknak a növényeknek a száma, melyeket értékes hatóanyaguk folytán a hivatalos farmakológia is felvesz gyógyszerei közé és alkalmazza úgy , ahogy azt a népgyógyászat ösztönösen, a természetgyógyász pedig tudására és tapasztalatára hallgatva már régóta rendel.

Category: Alapismeretek